A mai Portuglia terlete az i. e. 27-tl az i. sz. 409-ig Lusitania nven a Rmai Birodalom provincija volt. A 6. szzadban a Nyugati Gt Birodalomhoz tartozott, majd 711-ben a berber mrok hdtottk meg s ezzel megkezddtt a tbb szz ves muszlim uralom. A mrok kizse az ezredfordul tjn indult meg.
A reconquista nyomn jtt ltre elszr Portuglia mint egysges keresztny llam. 1143-ban I. Alfonz kirly hozta ltre az nll Portugl Kirlysgot, majd 1147-ben visszafoglalta a mroktl s fvrosv tette Lisszabont. A mai hatrokat 1267-ben hztk meg Portuglia s Spanyolorszg kztt. A portugl gyarmatbirodalom kialakulsa a 15. szzad elejn kezddtt. 1494-ben Portuglia s Spanyolorszg a tordesillasi szerzdsben megllapodott a vilg felosztsrl egyms kztt. A 16. szzadtl hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkezett Portuglia. (Brazlia, Angola, Mozambik, Maka, Kelet-Timor). Ez volt a fnykor, amelyet hossz hanyatls s elszegnyeds kvetett.
Az orszg terlete 1801 s 1811 kztt a napleoni Franciaorszg uralma alatt llt, a kirlyi csald Brazliba meneklt. Abban az idben Rio de Janeiro volt a Portugl Kirlysg fvrosa. 1822-ben Brazlia fggetlenn vlt Portuglitl a Brazil Csszrsg kikiltsval.
Portugliban 1910-ben polgri forradalom sprte el a kirlysgot: oktber 5-n kikiltottk a Portugl Kztrsasgot. 1926-ban katonai puccs dnttte meg a demokratikus kormnyt s fl vszzados katonai diktatra kezddtt. Salazar halla utn az 1974-es vrtelen portugl forradalom teremtette meg a mai demokratikus rendszert. Az j portugl kormny 1974-75-ben lemondott gyarmatairl s fggetlensget adott nekik. 1986-ban lett az Eurpai Uni tagja.
A nagy fldrengs
Az 1755 november elsejn bekvetkezett fldrengs, az ezt kvet szkr, s a tzvsz a sz szoros rtelmben elpuszttotta a portugl fvrost, s mintegy 40 ezer ember lett kvetelte. I. Jzsef kirly a kor legkitnbb ptszeit vonta be az jjptsi munklatokba. A kvetkez vtizedek sorn felplt j Lisszabon szebb lett, mint amilyen valaha is volt. |