Az orsz�g mindennapi �let�ben nagy szerepet j�tszanak a sz�npomp�s n�pi �nnepek (fiesta), a vall�si eredet� rom�ri�k, a helyi l�tv�nyos t�bb napos vigass�gok. Minden v�rosnak megvan a maga szentje, �s annak az adott szent napj�nak �nnepe, azaz a fiesta mayor. Az egyik legsz�nesebb spanyol n�p�nnep�ly a feria, azaz orsz�gos v�s�r, melyet minden �vben, minden fontos helyen megrendeznek.

Spanyolorsz�g legnevezetesebb trad�ci�ja a bikaviadal (corrida de toros). Az orsz�gban t�bb mint 300 ar�na szolg�lja a v�lem�nyeket megoszt� „nemzeti sportot” vagy a t�ntet�k �s k�rnyezetv�d�k szerint „v�res m�sz�rl�st”. Az �js�gokban a sportrovatokban szerepel. Az orsz�g els� nagy ar�n�ja Madridban �p�lt fel 1749-ben.

A t�nc �s a zene a spanyol folkl�r legismertebb elemei, vid�kenk�nt elt�r� ritmusok, dallamok terjedtek el. Kedvelt spanyol n�pi t�ncok: a kaszt�liai charrada �s rueda, a gal�ciai munyeira �s alborada, az andal�ziai flamenco, fandango, sequidilla, sevillana, bolero �s zapateado, a katal�n sardanya, az arag�niai jota, az aszt�riai danza prima �s giraldilla, a baszk aurresku harci t�nc, a ezpata dantza kardt�nc �s a zorziko.

Elterjedt n�pi labdaj�t�k a Baszkf�ldr�l sz�rmaz� pelota, amelyet ma m�r az orsz�g m�s ter�letein is sz�vesen j�tszanak, �s a fallabd�hoz hasonl�that�.