A h�d�t�s hossz� �s kem�ny harcai ut�n az Ib�riai-f�lsziget a R�mai Birodalom Hispania nev� provinci�ja lett. A korai k�z�pkorban germ�n uralom alatt �llott. K�s�bb a behatol� muszlimok h�d�tott�k meg. Nagyon hossz�, �tmeneti veres�geket hoz� harcban az �szaki kereszt�ny kir�lys�gok fokozatosan visszaszor�tott�k a muszlim uralmat, v�g�l annak utols� maradv�ny�t, Granad�t is elfoglalt�k 1492-ben - abban az �vben, amikor Kolumbusz felfedezte Amerik�t. Ekkor vil�gbirodalom teremt�d�tt. Spanyolorsz�g lett Eur�pa leger�sebb hatalma. A vil�g vezet� hatalma volt a 16. sz�zadban �s a 17. sz�zad els� fel�ben, de a folyamatos h�bor�k �s m�s probl�m�k fokozatosan al��st�k erej�t. Franciaorsz�g a 19. sz�zad elej�n megsz�llta Spanyolorsz�got, ami k�oszt v�ltott ki; a birodalom legnagyobb r�sze f�ggetlenn� v�lt Spanyolorsz�gt�l, ahol folytat�dott a politikai instabilit�s. A 20. sz�zadban polg�rh�bor� puszt�totta az orsz�got, azut�n autoriter korm�nyzata volt. Ezekben az �vekben az orsz�g stagn�lt, b�r az id�szak v�g�t jelent�s gazdas�gi fejl�d�s jellemezte. 1978-ban a demokr�ci�t helyre�ll�tott�k parlament�ris alkotm�nyos monarchia form�j�ban. 1986-ban Spanyolorsz�g csatlakozott az Eur�pai Uni�hoz; kultur�lis renesz�nsz �s komoly gazdas�gi n�veked�s k�vette a l�p�st.