A labdar�g�s Madridba az Instituci�n Libre de Enseñanza egyetem tan�rai �s di�kjai �ltal jutott el, akik k�z�l t�bben Nagy-Britanni�ban (Oxford �s Cambridge) tanultak, �gy megismerkedhettek a j�t�k alapjaival.Ez a klub 1900-ban kett�v�lt, a New Foot-Ball de Madrid �s a Club Español de Madrid l�ptek a Footbal Club Sky hely�be. Ut�bbi klubb�l 1902. m�rcius 30-�n j�tt l�tre a Madrid Football Club, a Real Madrid k�zvetlen el�dje. Mind�ssze h�rom �vvel alap�t�sa ut�n a Madrid FC megnyerte els� rangosabb serleg�t, miut�n legy�zte az Athletic Bilbaot a spanyol kupa d�nt�j�ben. 

         A csapat 1912-ig csak kisebb p�ly�kon j�tszott, ekkor k�lt�ztek els� nagyobb stadionjukba, a Campo de O'Donnell-be. 1920-ban, XIII Alfonz kir�ly a Real (kir�lyi) jelz�t adom�nyozta a klubnak, �gy a hivatalos neve Real Madrid CF lett. 

          1929-ben, a spanyol labdar�g�-bajnoks�g els� szezonj�ban a Real Madrid eg�szen a szezon utols� m�rk�z�s�ig az els� helyen �llt, �m mivel az utols� fordul�ban veres�get szenvedett az Athletic Bilbao vend�gek�nt, a bajnoki c�met v�g�l az FC Barcelona nyerte, a Real pedig a m�sodik helyen v�gzett, mind�ssze 1 ponttal a katal�n csapat m�g�tt.  A Real els� bajnoki c�m�t az 1931–32-es szezonban szerezte. A k�vetkez� szezonban ism�t az els� helyen v�geztek, az Athletic Bilbao ut�n a m�sodik dupl�z� csapat lett az orsz�gban. 

A klub eln�ke 1945-ben a klub stadionj�nak k�s�bbi n�vad�ja, Santiago Bernab�u Yeste lett.Eln�ks�ge alatt fel�j�tott�k a Santiago Bernab�u stadiont (ekkor m�g Estadio Chamart�n) �s a klub kor�bbi edz�komplexum�t, a Ciudad Deportiv�t is. Az 50-es �vek elej�n kialak�totta a klub mai arculat�t, miszerint f�leg k�lf�ldi vil�gklasszis j�t�kosokra �p�ti csapat�t. 1955-ben a L'�quipe �js�g�r�ja, Gabriel Hanot �tlet�b�l, Sebes Guszt�v seg�ts�g�vel Bernab�u megalap�totta a BEK-et, amely ma Bajnokok Lig�ja n�ven ismert.  Az �jonnan alakult sorozatban a Real Madrid sok�ig egyeduralkod� volt, ugyanis 1956 �s 1960 k�z�tt zsin�rban megnyerte az els� �t ki�r�st. Ezek k�z�l az egyik legeml�kezetesebb d�nt� az 1960-as volt, amikor a Hampden Parkban, t�bb mint sz�zezer n�z� el�tt 7–3-ra gy�zt�k le az Eintracht Frankfurt egy�ttes�t, Pusk�s 4, Di St�fano 3 g�lj�val. Amikor a Real �t�dsz�r is megnyerte a sorozatot, megkapta az eredeti serleget.A Real hatodik BEK-gy�zelm�t 1966-ban aratta a Partizan Beograd 2–1-es legy�z�s�vel. A csapat ekkor f�leg spanyol j�t�kosokra �p�lt, becenev�k a Ye-y� volt.  Ez a csapat az 1966-os gy�zelem mellett k�tszer (1962, 1964) d�nt�t is j�tszhatott.

• A 70-es �vekben a Real Madrid �sszesen 5 bajnoki c�met �s 3 kupagy�zelmet szerzett. 1971-ben a Real KEK-d�nt�t j�tszhatott a Chelsea ellen, amelyet �jraj�tsz�s ut�n az angol klub nyert meg 2–1-re. 1978-ban, mik�zben zajlott a vil�gbajnoks�g, elhunyt Santiago Bernab�u. A FIFA Bernab�u tisztelet�re h�romnapos gy�szsz�netet rendelt el a vil�gbajnoks�gon.Szint�n Bernab�u eml�k�re, 1979-ben a Real Madrid megalap�totta a Santiago Bernab�u-tr�fe�t, melyet minden ny�ron, a szezon kezdete el�tt adnak �t.
• A 80-as �vek elej�n a Real Madrid egy kisebb hull�mv�lgyben volt, eg�szen addig, am�g fel nem n�tt egy f�leg saj�t nevel�s� j�t�kosokra �p�l� gener�ci�. Egy spanyol �js�g�r�, Julio C�sar Iglesias a csapatnak az egyik j�t�kos, Emilio Butragueño beceneve ut�n a Quinta del Buitre (szabad ford�t�sban „kesely�sereg”) nevet adta a csapatnak. A csapat gerinc�t ad� tov�bbi j�t�kosok: Manolo Sanch�s, Mart�n V�zquez, M�chel �s Miguel Pardeza. Ez a csapat, b�r Pardeza 1986-ban a Real Zaragoz�hoz t�vozott, egyike lett Spanyolorsz�g �s Eur�pa legeredm�nyesebb csapatainak. A klub a 80-as �vek m�sodik fel�ben k�tszer nyerte meg az UEFA-kup�t, �tsz�r a bajnoks�got, �s h�romszor a spanyol szuperkup�t is siker�lt elh�d�tania. 
• A 90-es �vek elej�n a „Quinta del Buitre” feloszlott, mivel V�zquez, Butragueño �s M�chel is elhagyta a klubot. 1996-ban az akkori eln�k, Lorenzo Sanz Fabio Capellot �ltette a Real kispadj�ra. B�r csak egy szezonon kereszt�l ir�ny�totta a csapatot, bajnoki c�met �nnepelhettek, �s 32 �v sz�net ut�n a Real Madrid ism�t megnyerte a Bajnokok Lig�j�t, miut�n Predrag Mijatovi� g�lj�val legy�zt�k a Juventust. Capello ut�n a holland Jupp Heynckes �rkezett a Real Madrid kispadj�ra. Vele 2000-ben ism�t megnyert�k a BL-t, ekkor a Valenci�t gy�zt�k le 3–0-ra.
• 2000 j�lius�ban Florentino P�rezt v�lasztott�k meg a klub �j eln�k�nek. Els� jelent�sebb int�zked�se eln�kk�nt Luis Figo megszerz�se volt. Az � eln�ks�ge alatt nagyon sok p�nzt k�lt�ttek j�t�kosv�s�rl�sra (Zin�dine Zidane 75 milli� eur��rt t�rt�n� megv�s�rl�sa eg�szen 2009-ig rekord volt), �s l�trej�tt egy f�leg nemzetk�zi szt�rokra (Figo, Zidane, Ronaldo, Ra�l, Roberto Carlos, Beckham) �p�l� csapat, a „Galaktikusok”. B�r egy-egy alkalommal megnyert�k a bajnoks�got �s a Bajnokok Lig�j�t is, a klub elv�r�saihoz k�pest ez egy viszonylag sikertelen id�szak volt, ugyanis a 2003-as bajnoki c�mt�l eg�szen 2006-ig a g�rda egyetlen tr�fe�t sem tudott nyerni. 
• 2006 nyar�n a frissen megv�lasztott eln�k, Ram�n Calder�n Fabio Capellot szerz�dtette edz�nek, sportigazgat�nak pedig a klub kor�bbi j�t�kos�t, Predrag Mijatovi�ot nevezte ki. 2007-ben a klub n�gy �v ut�n ism�t bajnoki c�met �nnepelhetett. Capello munk�j�ra az �jb�li bajnoki c�m ellen�re ism�t nem sz�m�tott a klub, hely�re a klub kor�bbi j�t�kosa, a n�met Bernd Schuster ker�lt.  A 2007–2008-as szezont, imm�r Schusterrel, ism�t az els� helyen fejezt�k be, �gy 18 �v ut�n siker�lt ism�t egym�s ut�n k�t bajnoki c�met szerezni�k. A 2008/2009-es szezonban m�r kor�ntsem �gy kezdt�k az id�nyt a blanc�k ahogyan azt elv�rt�k volna a drukkereik. F�j� veres�gekbe szaladtak bele �s egyszer�en nem tudtak talpra �llni. Ennek hat�s�ra a vezet�s�g �gy d�nt�tt, hogy meneszti a csapat vezet�edz�j�t, Bernd Schustert, �s hely�re a Sevilla kor�bbi sikertr�ner�t Juande Ramost nevezi ki. Kinevez�se 2008.december. 9-t�l a szezon v�g�ig tart, az eredm�nyek f�ggv�ny�ben azonban hosszabb�t�sra van lehet�s�g.
• 2009. m�jus 14-�n ism�t Florentino P�rez lett a klub eln�ke. Terveiben szerepel egy �j „galaktikusok” l�trehoz�sa, melyre el�zetesen 300 milli� eur�t sz�n. Els� komolyabb int�zked�se a vezet�edz�t illet�en t�rt�nt, Juande Ramos helyett Manuel Pellegrinit szerz�dtette. Nem sokkal k�s�bb a Real Madrid megszerezte a m�r r�g�ta a k�v�ns�glist�jukon szerepl� Kak�t 65 milli� eur��rt. K�s�bb leigazolta Cristiano Ronald�t ,Ra�l Albiolt �s Karim Benzem�t is. Cristiano Ronaldo 94 milli� eur�s v�tel�r�val megd�nt�tte Zidane kor�bbi, 75 milli� eur�s csapatv�lt�s�t, szint�n P�rez �ll�tott fel, el�z� eln�ki ciklusa alatt.